Ánizst (Pimpinella anisum) leginkább a karácsonyi (édes-mézes) süteményekből ismerjük, de számos más területen is hasznos lehet. Mit érdemes tudni az ánizsról? Mire jó az ánizs? Nyákoldó-köptető (letapadt váladék miatt irritált köhögésre), szélhajtó-görcsoldó (például csecsemőknek is adják, de felnőtteknek is hatásos) serkenti a vas felszívódását az emésztést, csökkenti a bélgázok keletkezését. Antibakteriális ezért a szájüregi fertőzések, kezelésére öblögetőnek, fogpasztában, kis mértékben, rövid ideig való használatra. Repellens hatása miatt, fejtetű űzésre, háziállatoknál akár bélféreg ellen is használható. Az ősi keleti ayurvéda, mint melegítő fűszer tartja számon. A téli hidegben segíti a szervezet hőháztartás szabályzását. Fahéjjal, chilivel, gyömbérrel, szegfűszeggel együtt. Homeopátiás kezelés alatt való használatáról a szakirodalomban nincs ellenjavaslat. Pl. fog és szájápolásnál. Ellenjavaslat, kontraindikáció: Enyhe narkotikus hatással bír. Cukor tartalma miatt, cukorbetegek ezt figyelembe véve fogyasszák. Bőr érzékenyítő, fotoallergén, ezért napon (szoli is annak számít) tartózkodás előtt, alatt ne használjuk. Méhösszehúzódásokat okoz ezért állapotos nőknek nem javasolt. A természetben könnyen összetéveszthető a bürökkel, ami mérgező! Felhasználható formái: Illóolaja, csak erős hígításban, rövid ideig és külsőleg használva. Az ánizs érett, szárított, összezúzott magjából, terméséből nyerik az illóolaját. Vízgőz-desztillációval. Forrázata, vagyis tea formában. Főzni nem szabad, mert számos jótékony hatású eleme elbomlik magas hő hatására. Ecetes, olajos, esetleg alkoholos kivonata: pl.a Görög ouzo is ilyen :) más néven az ánizspálinka.
0 Comments
Sok minden van az életünkben, amit természetesnek veszünk, mindennap használunk anélkül, hogy végiggondolnánk, mi is annak az igazi ára és ki fizeti azt meg. Vajon végiggondoljuk, ha egy sportcipőt, vagy egy ruhát vásárolunk, hogy az elkészítésében részt vettek-e gyerekek, vagy kizsákmányolt nők?
Ha banánt, kakaót, kávét veszünk, vajon tisztában vagyunk azzal, hogy az honnan jön és mekkora fizetséget kapnak azok, akik megdolgoztak érte? Ha egy kozmetikumot vásárolunk, vajon eszünkbe jut, hogy hány állat szenvedett a tesztelésekor? Ha számítógépet, elektromos kütyüt használunk, elgondolkodunk azon, hogy mi lesz vele, hova kerül, ha már szemét lesz belőle? Van közünk hozzá? Felelősek vagyunk érte? Ha egy hajléktalan embert látunk, vajon eszünkbe jut, hogy mi is kerülhetünk ilyen helyzetbe? Van közünk ahhoz a másik emberhez? Felelősek vagyunk érte? A Nulla Hulladék felé vezető úton egy érdekes cikket ajánlanék. Én ugyan nem az étkezőasztal alatt tartom a gilisztákat, hanem a kertben, de Edina életmódja jó példát mutat mindenkinek, a boltjában én is szoktam vásárolni, a riport pedig olyan kérdéseket feszeget, amivel valóban találkozhatnak azok, akik nulla hulladékos életmódváltáson gondolkodnak. A képen pedig a házi mosógél készítését láthatjátok. Kb. 2 liter készült 1/3 mosószappanból és 2 evőkanál mosószódából, minimális energiaráfordítással, hiszen nem kell főzni, csak felmelegíteni a vizet annyira, hogy a lereszelt szappanpehely feloldódjon. Nem számolom ki, hogy ez hány forint megtakarítást jelent mosásonként és havonta, hozzá adva azt a megtakarítást, hogy öblítőt sem használok, esetleg ecetet. De biztos vagyok benne, hogy a házi készítésű mosógéllel nem csak kevesebb szemetünk lesz, hanem pénzt is megtakaríthatunk.
Az erdélyi és magyarországi helyszíneken készült film bemutatja a népi orvoslásban leggyakrabban használt gyógynövényeket. A különböző praktikákat máig használó emberek mellett megszólal a tudományos oldal képviselője is.
Hogyan gyűjtik, tárolják, használják a gyógynövényeket a falusi közösségekben - főként ezt mutatja meg a sorozat első filmje. Mik a főzetek, balzsamok vagy épp pálinkában érlelt füvek, gyökerek titkai - erről hallunk ma már kincset érő régi bölcsességeket. Van egy párszázfős kisfalu az Ormánságban: Besence. A munkanélküliség vagy 90 %-os. Akinek van munkája, azokat az önkormányzat foglalkoztatja. A polgármester mindenre pályázik, amire csak lehetséges. Még teniszpályára is. Első olvasatra nevetségesnek tűnik. Aztán kiderül, hogy a tenisz messze nem csak a sportról szól... és ezt maguk az érintettek mondják ki. Jó, hogy együtt vagyunk, jó, hogy van egy közösségünk. A történet sikertörténet is lehetne, de nem az. Kiderül, hogy a pénz nem elég. Kell egy elhivatott vezető is. De az elhivatott vezető sem elég. Kell mögé a közösség is. Március 6-án, vasárnap a Szimpla kertben (VII. ker. Kazinczy u. 41.) az Egyesület bemutatkozhatott, mint civil szervezet a Kazinczy Connect Café rendezvényén. A szervezővel beszélgetve kiderült, hogy egy viszonylag új kezdeményezés a civil szervezetek bemutatkozási lehetősége, amit mindenképpen össze akarnak kapcsolni a Szimpla vasárnapi őstermelői piacával. A piacon sok külföldi - köztük fiatal, diák - megfordul, így nem csak a gasztronómiáról, de civil kezdeményezésekről is képet kaphatnak. A tapasztalatok nagyon jók voltak, érdemes időről-időre részt venni ezeken a vasárnapokon, mert minél többen és többször találkoznak velünk, annál nagyobb az esély, hogy terjed a hírünk. Minden energia, amit ebbe fektetünk, szét is sugárzik. A Víz Világnapja – melyet a 1994. óta ünnepelünk március 22-én – egy figyelemfelkeltő eseménysorozat. A vizet azonban az év minden egyes napján ünnepelnünk kell. Víz nélkül nincs élet (ahogy levegő és napfény nélkül sem). Ha nincs megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvíz, az kiszolgáltatottá tesz bennünket. A városban élők számára természetes, hogy megnyitják a csapot és szinte korlátlan mennyiségben jutnak vízhez. Ezért talán nem is becsülik annyira, mint ott, ahol a vízért naponta esetleg több km-t is kell gyalogolni, vagy fáradsággal kipumpálni a földből. Két hete beszámoltam már az Energiatakarékossági Világnap alkalmából tett kísérletem első félidejéről. Azóta eltelt újabb két hét - egy "normál" és egy takarékos. Nem írok most új cikket, csak a régit egészítem ki a második félidő tapasztalataival.
Holnap veszi kezdetét a keresztény világ egyik fontos időszaka: a Nagyböjt – vagy ahogyan régiesen nevezték, Negyvenlőböjt. Korszakonként és vidékenként is más előírások és szokások szerint tartották, az évszázadok alatt sokat enyhítettek a szabályokon, ám érdemes legalább az utóbbi 100-150 év hagyományaira visszatekinteni, milyen is volt ez a böjt, különösképpen a népesség legnagyobb részét kitevő paraszti közösségekben. Előbb nézzük meg, mi is a böjt. Általában valamitől való önmegtartóztatás, lemondás, azért, hogy egy kitűzött célra tudjunk figyelni, annak megvalósulásán nagyobb tudatossággal munkálkodjunk. Más vallási közösségekben (nem keresztényt értve ez alatt) is szokás a jelentősebb ünnepek előtt rövidebb-hosszabb böjtöt tartani.
A böjt célja azonban nem feltétlenül egy vallási ünnepre való készülődés. Tarthatunk egészségünk visszanyerése érdekében is böjtöt, vagy valamilyen nagyobb cél elérésére is. A XX. század történelmének két leghíresebb böjtje – ugyan a média ezt inkább éhségsztrájknak szokta titulálni – Ghandi és Mandela nevéhez fűződik, és tudjuk, hogy nem volt hiábavaló, amiért a fogadalmukat tették! A böjt mai formájában egyáltalán nem magányos, sokkal inkább egy közösség együttes ügye, és – a Nagyböjt idejét tekintve – egy másfajta közösségi ügy, mint mondjuk a farsang zajos forgataga. A hívők számára a Nagyböjt liturgiája segíti a ráhangolódást és a böjttel járó megtartóztatást is könnyebbé teszi. A nemzedékről nemzedékre hagyományozott szokások, ételreceptek szolgáltak és szolgálnak útmutatással a mindennapokra. Ma, húshagyó kedden a szokás szerint a háziasszony kitakarította a konyhát, elmosta és eltette az edényeket, amelyben a húsos ételeket készítette. (Minden valószínűség szerint ez még abban az időben vált szokássá, mikor nem fémből, hanem cserépből készültek az edények.) Aztán előkészítette a böjti időszakban használt edényeit. Másnap kezdetét veszi a böjt: ettől kezdve nem esznek húst, húsos ételt és az étel készítéséhez nem használnak állati zsírt, csak olajat. Egyes vidékeken tojást, tejet és tejtermékeket is ettek, és ahol volt, ott a hal húsa is megengedett volt. Másutt a teljes hústilalom csak az egész évben szokásos szerdai és pénteki napra korlátozódik. Ha végzünk egy gyors számolást, láthatjuk, hogy a Nagyböjt ideje nem kereken 40 nap, hanem 6 nappal hosszabb. Ennek az oka, hogy a vasárnapokat nem számították bele, hiszen az a Teremtő ünnepe, ilyenkor nem érvényes a böjt. Azok számára, akik nem hitéleti okból tartják a böjtöt, azt javaslom, fogalmazzanak meg maguk számára egy elérendő célt, amiért érdemes lemondaniuk valamilyen ételről, vagy élvezetről, hiszen a böjt nem korlátozódik az étkezésekre, hanem általában is érvényes. (Nagyböjtben nincs lakodalom, bál, és az ünnepnapok is csendesebbek.) Ebben az időszakban naponta találjanak egy kis időt, amikor befelé fordulnak, lehet ez ima, meditáció, vagy annak bármilyen formája, fontos, hogy ne hagyjanak ki egyetlen napot sem. Ez cél lehet az egészséggel kapcsolatos, és lehet ez a fogyás is, akinek ez a fontos, de új, jobb szokások kialakítása is, vagy éppen valaminek az elengedése. Végezetül szeretném elmondani, miért is tartottam fontosnak, hogy éppen a Nagyböjt kapcsán beszéljek – ahogy majd ezt személyesen is teszem – a böjtről, az egészséges ételekről és az életünk ritmusáról. Ma nagyon sok helyről hallunk arról, mit együnk, mennyit és mikor együk, hogyan diétázzunk, milyen tápanyagokra van szükségünk, hogyan fogyjunk egészségesen, milyen étrend-kiegészítőket kell beszednünk, hogy pótoljuk a hiányokat. Honnan vásároljunk élelmiszert, hogyan legyen megtermelve... és sorolhatnám. Rendben is van ez, csak ez kizárólag a matéria szintje, a test szintje. De hol marad a lelkünk? Hol az életünk, a társas kapcsolataink, a közösség, amiben élünk, akikkel együtt élünk? A közös szokások? Az együtt töltött idő, a rendszeresség? Ez a folyamat erről is szólni szeretne. Köszönöm az érdeklődéseteket és figyelmeteket :) Forrás >>> Március 5. Energiatakarékossági Világnap
Van még addig kb. 4 hetünk. Elgondolkodtam azon, hogy mit tehetnék én, a magam szerény eszközeivel azért, hogy kevesebb energiát fogyasszak. Végiggondoltam, hogy mit is tehetnék a saját háztartásomban és arra az elhatározásra jutottam, hogy az előttem álló két hetet az eddig megszokott módon fogom élni és közben mérem majd, hogy mennyi elektromos áramot fogyasztok. (Most csak az áramra fogok figyelni, mivel a gázt kizárólag fűtésre használom, azt pedig még én sem tudom befolyásolni, hogy milyen időjárás lesz, mennyit kell majd fűtenem a közeljövőben.) Szóval, lesz két kontroll hetem. Utána pedig lecsökkentem, vagy teljesen elhagyom az árammal működő háztartási gépek és kütyük használatát, majd újra megnézem a kéthetes fogyasztást. Meglátjuk majd, mekkora a különbség. |
SzerzőinkKategóriák
All
Archivum
November 2017
|